![](/sites/default/files/2026-09/Kuxmann-Westfalia-Spreader-1.jpg?alternateWidths=%2Fsites%2Fdefault%2Ffiles%2Fstyles%2Fcanvas_parametrized_width--%7Bwidth%7D%2Fpublic%2F2026-09%2FKuxmann-Westfalia-Spreader-1.jpg.avif%3Fitok%3DiU4pFJQl)

# A vállalat

 

 

 Kuxmann Landmaschinen GmbH 2026. szeptember 30. 

## Az ötlet a szántóföldön született

„Ezt egyszerűbben és jobban is lehetne csinálni” – mondta Heinrich Kuxmann, amikor 1894-ben az apja szántóföldjén szórta ki kézzel a műtrágyát, és megállapította, hogy egyáltalán nem könnyű azt egyenletesen eloszlatni a földön. Ettől kezdve gondolkodott ezen a problémán, és biztos volt benne, hogy a következő évben már nem kézzel fogja szórni a műtrágyát. Rövid idő alatt megtervezett egy [műtrágyaszóró gépet](/hu/taxonomy/term/1), amit 1895-ben szabadalmaztatott. Mint igaz westfáliai az új gépnek a „Westfalia” nevet adta.

Ez a név a Kuxmann vállalat védjegye volt műtrágyaszórók esetében egészen 1970 körülig. Az iparosodási korszak elején a Westfalia név nagyon kedvelt volt a feltalálók és a gyártók körében, és még ma is léteznek vállalkozások és termékek „Westfalia” névvel, annak ellenére, hogy ezeknek a vállalkozásoknak nincs közük egymáshoz.

„Az egyetlen, ami közös bennük, az a jó név, a progresszivitás és a magas minőség, mert innovatív westfáliaiak álltak és állnak mögöttük.” – állítja a cégalapító dédunokája, [Sebastian Kuxmann](/hu/node/27). Már az első Westfalia műtrágyaszóró kitűnt azzal a tulajdonságával, hogy száraz, kenődő vagy tésztaszerű trágyát is egyenletesen tudott kijuttatni. Ez az új típusú szórástechnikának volt köszönhető.

Egy speciális, ferdén álló szórófogakkal felszerelt végtelenített lánc továbbította a trágyát a tartály hátsó részén lévő résen át a földre. Ellentétben a fa hengerekkel és szitákkal, amiket mások használtak, a Kuxmann kijuttatási mechanizmusnál nincs megduzzadás vagy elakadás. A Westfalia műtrágyaszóróval a szórómunka mindig egyenletes. Az 1927-es prospektus szerint ezért „a cég minden garanciát vállal”.

Kuxmann a műtrágyaládát fából építette, és így nagyrészt elkerülte a maró műtrágya okozta károsodást. A használt „Goliath-lánc” és „Kuxmann-lánc” csuklói nem érintkeznek a műtrágyával. A láncok csuklócsapjában kenőkamra van. A szabadalmaztatott Kuxmann-láncot még önmagát tisztítóként is hirdették. A kezelési utasítás szerint a láncokat tisztításhoz trágyalébe kellett tenni.

A Westfalia műtrágyaszórók – ahogy a prospektus írja – „minden kultúrállamban” találtak vevőre. 1927-re már 120 000 Westfalia került kiszállításra. A bielefeldi gyár közelebb akart kerülni a vevőkhöz. Ezért leányvállalatokat alapítottak a sziléziai Schneidemühl és Sagan településeken, valamint az angliai Huntingdonban. Franciaországban, Lengyelországban és Csehországban is hét gyár építette utána a „Westfaliát”.

Kuxmann minden üzemméretre szállított szórógépet. A kínálat a tehén- és lóvontatásra tervezett egylovas „Standard” modelltől a traktorokhoz szóló 4 méter széles „Extra” modellig terjedt. Traktoros vontatásnál széles előkocsik segítségével akár három szórógépet is egymás mellé lehetett akasztani, ami akár tizenkét méteres munkaszélességet tett lehetővé. A széles gépek szűk utakon való közlekedéséhez a szórógépeket át lehetett alakítani hosszú szállítási helyzetbe, és – hasonlóan a modern kombájnok széles vágóasztalához – közúti szállításhoz fel lehetett akasztani.

A Kuxmann szórógépek hozzájárultak a hollandiai területnyeréshez is. A Zuiderzee és a Seudersee szárazra helyezésekor a nagy Kuxmann szórógépek hatalmas lánctalpas vontatók mögött rengeteg [meszet](/hu/taxonomy/term/2) terítettek szét.

A műtrágyaszórók mellett Kuxmann burgonyabetakarító gépeket is épített, amelyek nagyban megkönnyítették a gazdálkodók burgonyaszedését, valamint erdészeti markolókat és szállítóeszközöket az erdőgazdálkodáshoz.

Bielefeldre jellemzően kerékpárokat és varrógépeket is gyártottak. A háború alatt a tervek szerint a bielefeldi gyárnak lőszert kellett volna előállítania. De mielőtt elindulhatott volna a gyártás, a gyár közvetlen bombatámadás áldozata lett. A külső telephelyeket bezárták vagy felszámolták. A háború után Bielefeldben újraindult a szórógépek gyártása. Más termékeket is nagy sikerrel gyártottak. Ma Rainer Kuxmann, aki feleségével, Ursulával 1976 óta harmadik generációként vezeti a vállalatot, arra az üzletre koncentrál, amely dédapjának 1894-ben a szántóföldön eszébe jutott: a [szórógépek](/hu/taxonomy/term/94) gyártására. A teljesen elektronikusan vezérelt, akár 16 m³ befogadóképességű és 12–36 méter szórásszélességű [nagy területteljesítményű szórógépeket](/hu/node/6) Rainer Kuxmann fejleszti, és az egész világon értékesíti. ([Vezérlésükről itt olvashat](/hu/node/22).)

*– Wilfried Gehr*

## A Kuxmann szórógépek összehasonlító táblázata, 2007-ig

| Modell | Westfalia Standard (1895) | Westfalia Extra (1927) | [Kurier 418-as modell (2007)](/hu/node/6) | Kurier 419-es modell (2007) |
|---|---|---|---|---|
| Szórásszélesség mm-ben | 15000 | 40000 | 12000 | 36000 |
| Vontatás | egylovas | kétlovas vagy traktor | traktor 70 LE-től | traktor 120 LE-től |
| Szóróanyag-tartály literben | 120 | 360 | 5200 | 10000 |
| Tömeg kg-ban | 295 | 710 | 2000 | 3000 |