pH-érték és mészigény

A növények eltérően érzékenyek a pH-értékre. Emellett a nitrogént és foszfort tartalmazó műtrágyák optimális hatása akkor érhető el, ha a talaj pH-értéke 6,2 és 7,2 között van. Néhány nyomelem, különösen a mangán és a bór hozzáférhetősége csökken, ha a pH-érték hét fölött van. A mangánhiány a cukorrépát követően vetésforgóban termesztett gabonánál meglehetősen gyakori, mivel a cukorrépa termesztéséhez túlzott mennyiségű meszet használtak.

Bár a burgonya és a zab 6,0 alatti pH-értéknél is nagyon jól nőhet, szükséges a talajt a vetésforgónak megfelelő pH-értéken tartani. Az ásványi talajokban elérendő pH-értékek a következők:

  • pH 6,3 fű
  • pH 6,5 gabona
  • pH 7,0 cékla, bab, borsó

A gyepterületek célzott pH-értéke Nagy-Britanniában ásványi talajoknál 6,0. Az írországi valamivel magasabb érték egyik oka, hogy az ír körülmények között a lóherét nagyon fontosnak tartják, és úgy vélik, hogy a lóherének a fennmaradásához magasabb pH-érték kell, mint a fűnek (MAFF 1994). Általában a magas pH-érték a telepítési szakaszban három szempontból fontos.

  1. Mind a füvek, mind a lóhere magasabb pH-értéket igényel az ültetési szakaszban.
  2. Az elemek közül a foszfor a legfontosabb a csemeték növekedéséhez, és kb. 6,5-ös pH-értéknél a legjobban hozzáférhető.
  3. A minimális talajbolygatású talajművelésnél jelentős mennyiségű szerves anyag lehet a felszínen (korhadó fű stb.). Ezek a lebomlási folyamat során szerves savakat szabadíthatnak fel, amelyek károsak a csemetékre. A mész semlegesíti ezeket a savakat.

Miután meghatározták a talaj célzott pH-értékét a kultúrnövények számára, ezt az értéket fenn kell tartani. Ez olyan szempont, amely némi megfontolást érdemel. Több megközelítés követhető. A jelenlegi eljárás az, hogy a gyepterületeken a pH-értéket 6,8-ra emelik. Ennek oka, hogy ennek a mésztartalomnak az elérésekor további 8–12 évig nincs szükség meszezésre, azaz akár 8–12 évig tart, amíg a pH-érték 6,0 alá süllyed. A meszezés egyszerűbb megközelítése az lenne, ha 4–5 évente talajvizsgálatot végeznének, és szükség esetén meszet juttatnának ki. Ennél a megközelítésnél elegendő lenne 6,5-ös pH-értéket célozni. A felszíni savasság (a legfelső 5 cm) a gyepterületeken magas csapadékmennyiségünk és a nitrogénműtrágya használata miatt gyakran előfordul. Ez csökkenti a műtrágyákból származó foszfor hozzáférhetőségét. Ezért jobb gyakran kis mennyiségű meszet kijuttatni, mint szabálytalan időközönként nagy mennyiséget. A Johnstown Castle-i M. Murphy azt javasolta, hogy a mész és a kén éves kijuttatása szolgálhat a kénszükséglet fedezésére és a talajfelszín savasságának minimalizálására. A talaj pH-értékének 6,5-re emeléséhez szükséges mészigény azon a feltevésen alapul, hogy optimális termelésre törekszenek. A mai mezőgazdaságban azonban az optimális hozam nem mindig szükséges. Például a REPS-program keretében nem kell meszet kijuttatni, ha a nitrogénfelhasználás 20 kg/ha alatt van. Ugyanígy a kijuttatandó mész mennyisége a tanácsadó mérlegelésén múlik, ha az optimálisnál kisebb állatsűrűség szükséges. Vannak olyan területek, ahol az általános meszezési ajánlások nem érvényesek, például tőzegtalajokon, magas molibdéntartalmú területek talajain, valamint alacsony, illetve magas molibdéntartalmú savanyú talajokon, ahol a fű és a lóhere növekedéséhez végzett erőteljesebb meszezés a molibdéntartalmat „mérgező” értékekre emelheti.

Tőzegtalajok

A nagyon magas csapadékmennyiségű (1500 mm vagy több) területeken Írország nyugati dombjain a kalcium esővíz általi kimosódása nagyon intenzív. A vas és az alumínium kimosódik a legfelső talajrétegből, és a felszín alatt akár 500 mm mélységben újra lerakódik. Olyan réteget vagy „vaspados” alkotnak, amely a vizet nem ereszti át, ezáltal az egész talaj pangó vizes lesz. A növényi maradványok ilyen körülmények között nem korhadnak el, és tőzegtalajok keletkeznek. Ezek a tőzegtalajok nagyon savanyúak, de mivel nagyon kevés ásványi anyagot és csak nagyon kis mennyiségű alumíniumot vagy mangánt tartalmaznak, a legtöbb kultúrnövény számára a kb. 5,5-ös pH-érték elfogadhatónak számít – szemben az ásványi talajok 6,5-ével. Ha azonban ezeket a tőzegtalajokat meszezik és lecsapolják, a felszíni szerves anyagot a talaj mikrobái gyorsabban lebontják, és a tőzegfelszín néhány évtized alatt összezsugorodhat és eltűnhet.

A mélyedésekből származó tőzeg erősen savanyú lehet, a felszínen akár 3,5-es pH-értékkel, míg a tőzegalj közelében a pH-érték meglehetősen magas (6,0–7,0). A tőzegkitermelés bonyolíthatja ezt a mintázatot, mivel a legfelső tőzeget esetleg visszahelyezik a talajra, miután a tőzeg nagy részét eltávolították. Az átmeneti lápok talaja magas molibdéntartalmú és természetesen magas pH-értékű lehet, míg a tőzeg alacsony réztartalmú lehet; ezért az altalaj tőzeggel való felásása akut molibdéntöbblethez vezethet.

Molibdénben gazdag talajok. 

Ha a zöldtakarmány molibdéntartalma meghaladja az 1,5 mg/kg-ot, ez befolyásolhatja az azt fogyasztó állat rézanyagcseréjét, és növekedési zavarokhoz, valamint specifikusabb megbetegedésekhez vezethet. A talaj magas molibdéntartalma esetén a meszezés általában a fű vagy a lóhere fokozott Mo-felvételéhez vezet, ezért az ilyen talajokat nagyon gondosan kell kezelni. Általános ajánlás, hogy a talaj pH-értékét ne emeljék 6,0 fölé. Ennek eléréséhez a mészvizsgálat által ajánlott mészmennyiséget 7,5 t/ha-val csökkenteni kell. Ez különösen fontos régi legelőknél, ahol már viszonylag kis meszezési adagok is megemelik a pH-értéket a talaj legfelső 25 mm-ében, és ezáltal növelhetik a molibdénfelvételt. A lóhere jelenléte vagy hiánya fontosabb lehet a talaj pH-értékénél, mivel a lóhere jelentősen több molibdént tartalmazhat, mint a füvek. A magas nitrogénműtrágya-adagok hajlamosak gátolni a lóhere növekedését, és ezáltal csökkentik a magas molibdéntartalomból eredő problémák kockázatát. Az 1. ábra azokat az országrészeket mutatja, ahol a magas Mo-tartalom a leggyakrabban fordul elő a legelőkön. Nem minden mező vagy üzem mutat magas Mo-tartalmat ezekben a régiókban. Ugyanígy az ország többi részén sem mentes minden mező vagy üzem ettől a Mo-problémától.

További olvasnivaló:

http://www.fertilizer-assoc.ie/publications/lime_in_ireland/publications_lime_report4.htm