Az ötlet a szántóföldön született

Kuxmann – Műtrágyaszóró 1895-től napjainkig westfalia

„Ezt egyszerűbben és jobban is lehetne csinálni” – mondta Heinrich Kuxmann, amikor 1894-ben az apja szántóföldjén szórta ki kézzel a műtrágyát, és megállapította, hogy egyáltalán nem könnyű azt egyenletesen eloszlatni a földön. Ettől kezdve gondolkodott ezen a problémán, és biztos volt benne, hogy a következő évben már nem kézzel fogja szórni a műtrágyát.

Rövid idő alatt megtervezett egy műtrágyaszóró gépet, amit 1895-ben szabadalmaztatott. Mint igaz westfáliai az új gépnek a „Westfalia” nevet adta.

Ez a név a Kuxmann vállalat védjegye volt egészen 1970-ig. Az iparosodási korszak elején a Westfalia név nagyon kedvelt volt a feltalálók és a gyártók körében, és még ma is léteznek vállalkozások és termékek „Westfalia” névvel annak ellenére, hogy ezeknek a vállalkozásoknak közük lenne egymáshoz. „Az egyetlen, ami közös bennük, az a jó név, a progresszivitás és a magas minőség, mert innovatív westfáliaiak álltak és állnak mögöttük.” – állítja Sebastian Kuxmann, a cégalapító dédunokája.

Már az első Westfalia műtrágyaszóró kitűnt azzal a tulajdonságával, hogy száraz vagy nedves trágyát is egyenletesen tudott kijuttatni. Ez az új típusú szórástechnikának volt köszönhető.

Egy speciális fogakkal felszerelt folytonos lánc továbbította a trágyát a tartály hátsó részén lévő résen át a földre. Ellentétben a fa tekercsekkel és szitákkal, amiket mások használtak, a Kuxmann kijuttatási mechanizmusnál nincsenek feltorlódások vagy elakadások, és a szóráskép mindig egyenletes.

1927-re már 120.000 műtrágyaszóró gépet gyártottak és adtak el. A bielefeldi anyavállalat közelebb akart kerülni a vevőkhöz, ezért leányvállalatokat alapított Sziléziában (Schneidemühl és Sagan városokban) és az angliai Huntingdonban. Nem sokkal később még 7 „Westfalia vállalat” épült Franciaországban, Lengyelországban és Csehországban.

A Kuxmann vállalat mindenféle nagyságú szántóföldet ellátott műtrágya- és mészszóróval. A gépek kialakítása a “Standard” modelltől, amit lóval való vontatáshoz terveztek a 4 méter munkaszélességű traktor által vontatott “Extra” változatig terjedt. Traktoros vontatmányként három műtrágyaszórót lehetett egymás mellé csatlakoztatni, 12 méteres munkaszélességet elérve ezáltal. A nagy munkagépeket a keskeny utakon való szállításakor át lehetett alakítani közlekedésre alkalmas pozícióba, pontosan úgy, ahogy a modern betakarítógépeket.

A Kuxmann gépek aktív szerepet vállaltak a holland területek tengertől való visszanyerésében. A Zuiderzee területeinek lezárásakor hatalmas Kuxmann gépek terítettek szét több tonna meszet az óriási lánctalpasok nyomában.

A műtrágyaszórók mellett a Kuxmann vállalat burgonya betakarítógépekkel tette könnyebbé a mezőgazdászok életét, emellett erdészeti markolók és erdészeti szállítójárművek is készültek a gyárban. Tipikusan Bielefeld városának pedig bicikliket és varrógépeket is gyártottak.

A háború alatt a tervek szerint a bielefeldi gyárnak lőszert kellett volna előállítani, de még mielőtt elkezdődhetett volna a gyártás, a gyár bombatámadás áldozata lett. Ekkor a leányvállalatokat is bezárták vagy felszámolták.
A háború után a műtrágyaszórók gyártása Bielefelden újjáéledt, és más termékek gyártása is sikerrel folytatódott.

Harmadik generációként immár 1976 óta Rainer Kuxmann feleségével együtt folytatja a vállalkozást, és fejleszti tovább a műtrágyaszórók gyártását, amit még 1894-ben a dédapa kezdett el a szántóföldön született ötletből.

A világszerte értékesített, nagy területteljesítményű, elektronikusan vezérelt, 18m³ kapacitásig terjedő, 12-36 méter munkaszélességű műtrágyaszórók Rainer Kuxmann fejlesztései.